Ismerje meg a méhek csodálatos ajándékát, a propoliszt!

550
HOZZÁSZÓLÁS:

Az ember már régóta ismeri és használja a propoliszt. Az ókori Egyiptomban a papok nagyon bonyolult technikával ezt az anyagot használták a mumifikáláshoz. Az ókori görögök, akiktől valószínűleg az elnevezés is ered, begyűjtötték, és külsőleg alkalmazták, főleg sebek és vágások gyógyítására. A rómaiak is ugyanerre használtá

k. Dél-Amerikában az inkák a lázas fertőzések gyógyításakor vették hasznát, jóval az európaiak odaérkezése előtt, míg Oroszországban már a XII. században propolisszal gyógyították a fogszuvasodást és a szájüregi gyulladásokat.

A XVIII. századig az európai országokban elég elterjedt volt a propolisz alkalmazása a népi gyógyászatban. Használták a légúti gyulladások, aranyér, égési sebek, felfekvés, hólyagok, tyúkszemek, ekcéma, fekélyes sebek, rovarcsípés, vágás és mindenféle sebek esetén.

Később, a különféle tabletták elterjedésével párhuzamosan a propolisz használata a gyógyászatban egyre inkább háttérbe szorult. Kis fellendülést jelentett az az időszak,  amikor az angolok a búrok ellen harcoltak Dél-Afrikában (1899-1902), ugyanis a propolisszal kitűnő eredményeket értek el a sebesülések gyógyításában.

Az, hogy a propoliszt napjainkban ismét elkezdték használni, annak köszönhető, hogy a kelet-európai országokban, főleg a volt Szovjet unió tagállamaiban máig él a népi gyógyászatban a propolisz használatának hagyománya, sőt, a hivatalos gyógyászatban is megőrizte kivételes szerepét. Napjainkban újra kutatják e különleges anyag összetételét, tulajdonságait és felhasználhatóságát. A kutatások során elért eredmények alapján biztosra vehető, hogy a jövőben egyre több területen fogjuk hasznosítani.

Mi a propolisz?

A propolisz eredetét nagyon sokáig nem ismertük. Hosszú ideig úgy gondolták, hogy a méhek titkos terméke, de ma már tudjuk, hogy ezt a gyantás anyagot a méhek bizonyos növények rügyéből szerzik. Főleg a nyárfából, ezenkívül a nyírből, fűzből, vadgesztenyéből, fenyőből, tölgyből, szilfából és égerfából is.

A méh a rügy gyantájából egy keveset kiszippant, és a hátsó lábainál levő pollengyűjtőbe teszi. Addig repül rügyről rügyre, amíg a “kosara” meg nem telik. Ekkor visszarepül a kaptárba, ahol nagy nehezen megszabadul a rakományától: átadja a dolgozóknak, akik erjesztő anyagban gazdag nyálváladékkal dúsítják és elraktározzák.

A méhek akkor gyűjtenek propoliszt, amikor nincs nektárgyűjtő szezon, amikor a dolgozók az utódokkal, a begyűjtéssel és azzal foglalkoznak, hogy a készleteket télre elraktározzák. A méhek a propoliszt általában a nap közepén gyűjtik, amikor 20 °C-nál melegebb van, és a gyanta folyékony. Amikor lecsökken a hőmérséklet, a gyanta keménnyé, mállékonnyá válik, így a méhek nem képesek hozzáférni.

Felhasználása a kaptárban

A kaptáron belül a propoliszt sokféleképpen hasznosítják: építőanyagként, szigetelésként, védelmi célokra, cementként, ragasztóként, lakként.

A méhek a propolisz segítségével valóságos védelmi rendszert építenek ki a méhkas bejárati nyílása mögött, így ellenőrizhetik az esetleges ellenségek érkezését, vagy csökkenthetik a bejárati nyílás méretét, ha az időjárási viszonyok szükségessé teszik.

A propolisszal betömik a réseket és repedéseket, hogy a kaptár hermetikusan zárt maradjon, tökéletesen hőszigetelt legyen, és megakadályozzák a nemkívánatos látogatók bejutását. A méhek ugyancsak propolisszal javítják a lép hibáit, ezzel erősítik meg ott, ahol gyengébb.

Az egész kas felületét bekenik propolisszal, hogy megakadályozzák a penészedést, és az új lépeket is bevonják ezzel az anyaggal, szabályosan “sterilizálják“, hogy a sejtek biztosan ne legyenek fertőzöttek akkor, amikor a méhkirálynő lerakja a petéket.

Végül a propolisszal és a viasszal borítják be azokat a kis állatokat és rovarokat, amelyek betévedtek a kaptárba. Ezek az állatok többé már nem jutnak ki, és a méhek szabályosan bebalzsamozzák őket, így nem indulnak bomlásnak.

Propolisz a kozmetikumokban

A propoliszt régóta használják a kozmetikumokban, és jelenleg is egyre terjed a felhasználása. Samponokban, hajbalzsamokban, fogkrémekben, szájvízben, dezodorban, krémekben egyaránt találhatunk propoliszoldatot. Ezek a termékek már elterjedtek a gyógynövényboltok és bioüzletek polcain.

A kozmetikumok általában 1-5 százalékban tartalmaznak propoliszt. A propolisz hasznosításának egyik nehézsége, hogy szilárd részecskéket, gyantát és színezőanyagokat tartalmaz, így néha kissé bonyolult különböző állagú termékekbe tenni.

A gyanta és a szilárd darabok összeállnak, főleg abban az esetben, amikor vízzel érintkeznek, vagy amikor nagy koncentrációban találhatók egy termékben. Nehéz kontrollálni, gyakran tönkreteszik azt az anyagot, amelybe beleteszik, vagy maga a propoliszos készítmény romlik meg.

Ezt megelőzendő, a kozmetikumokban általában 96o-os etil-alkoholban, monopropilénglikolban vagy polietilén-glikolban oldott formában alkalmazzák. Az egyedi gyártású krémek esetén az alkoholos, olajos-alkoholos és vizes-alkoholos oldatban tárolt propoliszt használják, vagy egyszerűen csak a finomra darált port.

loading...
550
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]